Numerus clausus a bankrendszerben?

2012. július 18. szerda, 07:06

Írta: MTI

0 Hozzászólások

A szektorban 50 százalékra csökkentené a külföldi tőke arányát a miniszterelnök. Kezdhetné mindjárt az OTP-vel. 

Ötven százalékra szeretné emelni Orbán Viktor a magyar tulajdoni hányadot a hazai bankrendszerben, ahol ez jelenleg nem éri el a 9 százalékot a Pénzügyi Szervezeteket Állami Felügyeletének adatai szerint. A miniszterelnök gazdaságfilozófiájának egyik alapeleme ugyanis, hogy csak a hazai kézben lévő gazdasági társaságok, vállalkozások képesek csak megfelelően megvalósítani a kormányzati célokat. A kereskedelmi bankok tulajdonosai között – a PSZÁF adatai szerint – elsöprő, több mint 90 százalékos tulajdonosi részarányt képviselnek a hazánkban bejegyzett leánybankkal, illetve fiókteleppel rendelkező külföldi részvénytársaságok. A hibásan magyar banknak tartott OTP Nyrt. külföldi tulajdonosainak kezében van a részvények több mint kétharmada.

A kormány már tett lépéseket a magyar részesedés növelésére, amikor idén májusban bejelentette, hogy megvásárolja a takarékszövetkezetek ernyőbankjaként – vagyis fiókhálózat nélkül – működő Takarékbank részvényeinek 38 százalékát a német DZ Banktól, négymilliárd forintért. (A Takarékbank többségi tulajdonosai az integrált takarékszövetkezetek, amelyek mintegy 1 600 fiókkal rendelkeznek, a legnagyobb hazai kereskedelmi banknak, az OTP Nyrt. ennek egynegyede van.) Ha a takarékszövetkezeteket beszámítva összességében 13 százalékos hazai részarányt kívánja a kormány 50 százalékosra növelni, akkor erre forint százmilliárdokat kellene költenie.

Nincs realitása annak, hogy a külföldi tulajdonú bankokban a magyar állam érdemleges tulajdonrészt szerezzen – mondta a Népszava érdeklődésére Kopik Tamás.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója szerint ekkora tőke nem áll rendelkezésre. Ijesztő lenne, ha a hazai tulajdon úgy növekedne, hogy a külföldiek elhagynák az országot, ez azonban nem valószínű, mert forint milliárdokat fektettek be a korszerű bankhálózat kiépítésébe. Magyarországon bankóriások vannak jelen, Ausztriából, Olaszországból, Belgiumból vagy az Egyesült Államokból. Ezekkel nem könnyű felvenni a versenyt – mondta Kopik Tamás. A hitelezési feltételek nem a bankok tulajdonosaitól, hanem szinte teljes mértékben magyar banki alkalmazottak döntésétől függnek – fűzte hozzá a szakember.

Az teljesen egyértelmű, hogy a feles tulajdoni arány kialakítására nincs Magyarországon elég tőke. Még akkor sem, ha a magyar állam mellett a hazai befektetők is besegítenének a célul tűzött 50 százalék elérésébe. Ennek azonban nagyon kicsi a valószínűsége, mivel a mostani túladóztatott bankszférába egyáltalán nem üzlet beszállni. A Magyar Bankszövetségtől a Népszava megtudta, hogy a miniszterelnök általánosságban megfogalmazott kijelentéséről a sajtóból értesültek, az elképzelésről részletes, közvetlen információkkal nem rendelkeznek. Arra emlékeztettek ugyanakkor, hogy a szövetség a magyar gazdaság részeként munkálkodó bankjai és pénzügyi vállalkozásai egyöntetűen elkötelezettek Magyarország sikeréért, függetlenül attól, hogy tulajdonosi körük hány és melyik országból tevődik össze.

Az Orbán által felvázolt vállalkozás nagyságrendjébe engednek bepillantást Felcsuti Péternek, a Raiffeisen bank korábbi vezérigazgatójának szavai. A bankszakember a Népszavának adott interjújában azt mondta, hogy a külföldi bankok, csak a 6 legnagyobb, nagyjából mintegy 1200 milliárd forintos tőkét hozott be 20 év alatt az országba, ami hálózatban, felszerelésben, a dolgozókban öltött testet. Ehhez még további 10-15 ezermilliárdnyi hitel párosult. Természetesen abban a reményben, hogy ezzel tisztességes hasznot érnek el az érvényes szabályok szerint fizetett adó után.

Nem reális azzal számolni, hogy a külföldi bankok által behozott hatalmas pénz hazai forrásból előteremthető. Arról nem is beszélve, hogy krízishelyzetben, mint például 2008-ban, mennyibe került volna a magyar bankok megsegítése, ami most semmibe sem, mert a veszteségeket a saját anyabankjaik állták.

Olyan egyébként már volt, hogy egyetlen lakossági bank működött az országban, amit OTP-nek hívtak, a vállalatok számláit pedig ugyancsak egyetlen banknál, a Magyar Nemzeti Banknál vezették. Azt szocializmusnak hívták és csodálkozom, ha valaki azt sírja vissza – mondta Felcsuti.