Szigorúan ellenőrzött munkavállalók

2012. július 03. kedd, 06:28

Írta: Népszava-információ

0 Hozzászólások

Baráti körben lehet arról beszélni, hogy az alacsony fizetésből a számlákra sem telik? Nem tudni, lehet, hogy repül miatta az ember.

Nincs pontos előírás arra, hol és hogyan viselkedhet a dolgozó a munkahelyén kívül. Fodor T. Gábor munkajogász az új Munka törvénykönyve egyik rendelkezésével kapcsolatban fogalmazott így. A július elseje óta hatályos jogszabály szerint a dolgozó a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Ez utóbbi elkerülése érdekében a munkáltató beleszólhat még a munkavállaló viselkedésébe is.

Kérdés azonban, hol az a pont, ahol a dolgozó már megsérti munkáltatója hírnevét, és nem világos az sem, hogyan szabályozhatják a dolgozó magatartását. A konkrétumok ugyanis hiányoznak. Fodor szerint a társadalomban elfogadott általános értékítélet alapján kell viselkedni. Példaként említette, hogy az egyik ismert üdítőcég munkatársa nyilvánosan nem ihatja a másik társaság üdítőjét.

Ennél ellentmondásosabbnak látja a jogszabályt a Liga szakszervezetek jogi szakértője, Schnider Marianna. Ő úgy vélte, a törvényszöveg nehezen értelmezhető, és a gyakorlatban sok problémát okozhat. Nem derül ki például, hogy jogot sért-e egy kistelepülés boltvezetője, ha zárás után rendszeresen betér a szomszédos italboltba, vagy ez csak akkor jogsértő, ha italozás közben fennhangon szidja a bolthálózat vezetőit.

A törvény kimondja azt is, hogy a munkáltató a dolgozót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartásával kapcsolatban ellenőrizheti úgy, hogy az alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, és a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. Ám a jogszabály éppen a munkaidőn kívüli viselkedést szabályozza. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a rendelkezés miatt munkaügyi perek százai indulnak majd a bíróságon, azt ugyanis nem lehet meghatározni, hogy "közvetlenül és ténylegesen" mi alkalmas a munkáltató jó hírnevének megsértésére és mi tartozik a magánélethez.

Példaként említette azt a dolgozót, aki baráti körben a fizetésére panaszkodik. Ebben az esetben – a törvény szerint – a foglalkoztató akár jogosan vélelmezheti, hogy a munkavállaló a gazdasági érdekeit sározta és megsértette jó hírnevét. Borsik szerint ez a passzus alkalmas lehet arra, hogy a munkáltató fogást találjon a neki kevésbé szimpatikus alkalmazotton.