Káli Sándor: Köszönet a kissnéjolikáknak

2012. június 03. vasárnap, 07:10

Írta: Káli Sándor

2 Hozzászólások

Nem tudom, hogy lehet ilyen légkörben tanítani. Azt viszont biztosan tudom, hogy aki pedagógusnak született, az ma is varázsol.

Ha Kissné Jolika tanárnő a terembe lépett, pisszenés sem hallatszott. Úgy tanított, hogy láttuk Kőmíves Kelemen kétségbeesett arcát, amint rádöbben, hogy az ő felesége közeledik Déva várához. Arról íratott dolgozatot, hogy mit érezhetett Mátyás király, amint meglátta a becsapott Szép Ilonka sírját. De magyartanárunk lazítani is tudott. Ilyenkor mi meséltünk az osztálynak. A csúcs, a későbbi Edda-frontember, Pataky Attila volt, aki ugyanúgy, mint ma a színpadon, lendületesen hadonászva adta elő az éppen akkor kiötlött történeteit.

Csak felnőtt fejjel értettem meg, hogy mindezek mögött az állt, hogy Jolika néni éles szemmel figyelte, melyikünkben mi lakozik. Az járt a fejében: hogyan lehet kihozni belőlünk a tehetséget. Igazgatóval, tanártársakkal, szülőkkel veszekedett értünk, ismerte a rábízott nebulók életének örömeit és tragédiáit. Szava szent volt szülő és diák előtt. Tudták, tudtuk, hogy értünk él.

És most? Hogy vannak manapság az igazi pedagógusok, a ma kissnéjolikái? Egy olyan korban, amikor magukat bölcsnek vélő naplopók arról fecsegnek a médiában, hogy túl sok pénzt visz el az oktatás, túl sok a tanár, rossz a hatékonyság. Amikor reszketni kell a munkahelyért, figyelni, hogy ki előtt mit mond az ember. Amikor csak remélni lehet, hogy a szintén kirúgással fenyegetett igazgató kiáll majd embereiért. Amikor ombudsmannal, újsággal, tévével fenyegetőző szülők rohannak be órákra, mert édes kicsi gyermekükre csúnyán nézett a tanár. Amikor a „vásott nebulók" feltehetnek az internetre egy hangosabb szót, egy kétségbeesett gesztust.

Nem tudom, hogy lehet ilyen légkörben tanítani. Azt viszont biztosan tudom, hogy aki pedagógusnak született, az ma is varázsol. Nem figyel arra, hogy hatalmasak jönnek, nagyokosok mennek. Csak arra figyel, hogy a rábízott emberkék megismerjék és megtanulják a világ csodáit. Finoman formálja lelküket, hogy tanuljanak emberséget, tisztességet, becsületet.

A mai hatalmasok Horthynak állítanak szobrot, pedig jobb lenne, ha – a nagy nemzeti hőzöngés közepette – inkább a nemzet igazi napszámosára, a pedagógusra gondolnának. Valahogy úgy, ahogyan Füle Lajos költő tette:

"mikor fogunk szobrot emelni, s fogunk-e hát neked, magunkban, LÉLEK SZOBRÁSZA?"

Káli Sándor/tuzkoves.blog.hu

Hozzászólások  

0 #1 miskolc — apuska 2012-06-05 19:41

Sajnos csak az Ön szívéből jött ki őszintén
amit leírt.

Hisz Ön is így élt-él előttünk Miskolciak előtt.
Csak a hatalom kell és a pénz,sajnos kiölik
a szeretete az emberekből.
Kik Ők ??????

Idézet

0 #2 VÁ: Káli Sándor: Köszönet a kissnéjolikáknak — gőre gábor 2012-09-08 15:35

Pedagógus "a nemzet napszámosától", eljutott az "úrhatnám polgárig!" Orvos, mérnök bért követel, miközben analfabétákat nevel! Persze a "Gyerek anyag" se a régi, Bármekkora bérrel se lehet eredményeket elérni, amíg csak a tanárt szabad megverni!

Idézet

A hozzászóláslista frissítése
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.

Szóljon hozzá!

A továbbiakban a moderálást komolyabban kell vennünk a törvényi kötelezettségeknek megfelelően , kérjük könnyítsék meg dolgunkat, hogy több és jobb cikkeket tudjunk írni, moderálják magukat. Elfogadja, hogy a hozzászólás lehetőségén keresztül nem fog rágalmazó, pontatlan, sértő, durva, utálatos, zaklató, obszcén, profán, szexuális beállítottságú, fenyegető, mások személyiségi jogait, vagy a magyar jogszabályokat sértő üzeneteket küldeni.Elfogadja továbbá hogy nem tesz közzé szerzői jogvédelem alatt álló anyagot, hacsak nem Ön készítette vagy nem kapott írásos beleegyezést a tulajdonostól. A spam, flood, reklámozás, körlevelek, piramissémák és kérelmek szintén tiltottak.Az oldal tulajdonosai továbbá fenntartják a jogot azonossága (vagy bármilyen, a szolgáltatáson keresztül begyűjtött információ) felfedésére panasztétel vagy jogi lépések esetén.

Név (kötelező)

Cím

Küldés (Ctrl+Enter)

Mégse

JComments