„Kiabáljunk hangosabban a vidék ügyében!"

2012. január 28. szombat, 09:39

Írta: ÉszakOnline

0 Hozzászólások

Gúr Nándor szerint az MSZP-nek markánsabb vidékpolitikát kellene folytatnia. A kormány intézkedései nem visznek előre.

Jóval markánsabban szeretné megjeleníteni a vidéki Magyarország gondjait az MSZP országos politikájában Gúr Nándor, a párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke. Meggyőződése szerint a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben tapasztalható, ma már robbanásközeli állapotba jutott feszültségeket felzárkóztató programokkal lehet, és kell orvosolni. Ezek kidolgozása az MSZP dolga, mert megítélése szerint a Fidesz azt bizonyította be, hogy „a jómódú emberek, a gazdag polgárok, és a hazai nagytőkések érdekeit képviseli", a Jobbik pedig azt, hogy elég gyakran támogatja a kormányzópárt politikáját, uszít, s igazi megoldásokat semmire sem kínál.

– Talán munkahelyeket teremtene? Ellenzékből? Mert a hátrányos helyzetű térségekben elsősorban ezek hiánya okozza a legnagyobb gondot.

– Valóban nem lehet ellenzékből munkahelyeket teremteni. Ahhoz kormányzati eszközök kellenek, olyan gazdaságpolitika, amely ezt a problémát prioritásként kezeli. A jelenlegi kormány nem ezt teszi, ők a jómódú emberek, a gazdag polgárok, és a hazai nagytőkések érdekeit képviselik. Számukra a vidéken élő, kiskeresetű ember nem jelent semmit. Nekünk az a kötelességünk, hogy alternatívát dolgozzunk ki, s bemutassuk, igenis van lehetőség a leszakadt régiók felzárkóztatásának elindítására.

– És van?

– A jelenlegi gazdaságpolitika erre alkalmatlan. Nem a gazdagokat kell támogatni az egykulcsos adóval, hanem adókedvezményt kell adni azoknak, akik ugyan dolgoznak, de akkor sem tudnak kijönni a fizetésükből, ha megszakadnak. Nem lehet többletterhet zúdítani a vidékre a hibás kormányzati döntések miatt. Ma már több mint 1 millióval élnek többen a létminimum alatt, mint 2010-ben. Nem jött a megígért gazdasági növekedés, az 1 millió új adófizető munkahely, a radikális adócsökkentésnek, ami szinte kizárólag az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó formájában öltött testet, és az adójóváírás kivezetésének 3,5 millió vesztese van a 3,8 milliós foglalkoztatotti körből. És ezek a vesztesek főleg a vidéken élő kisjövedelmű emberek. Ezért mondjuk, hogy csökkenteni kell például az élőmunkára rakódó terheket, ezzel erősíteni lehet a munkahelyteremtéssel is együtt járó beruházási kedvet. Ezek forrása a jól kereső, gazdag rétegnek nyújtott kedvező adóforintok megvonásával többségében megteremthető. Abból még sohasem született új munkahely, hogy például a miniszterelnök és a kormánytagok több százezer forinttal adóznak kevesebbet.

– Ezt eddig is mondta az MSZP.

– Nemcsak mondtuk, csináltuk is, 2009-ben például 32 százalékról 27 százalékra csökkentettük a járulékterheket. De továbbra is mondani kell, amíg nem változik valami. Tudomásul kell venni, hogy amíg ezen a területen nincs előrelépés, a munkanélküliségből fakadó egyéb gondokat sem lehet orvosolni. A cigánysággal kapcsolatos problémák például jórészt ebből fakadnak.

– A Jobbik kicsit másképp gondolja ezt...

– A jobbikos politikusok azt harsogják, amit a tömeg hallani akar, de igazi megoldást semmire sem kínálnak. Most legújabban éppen az Európai Unió ellen uszítanak, zászlót égetnek, miközben három Európai Parlamenti képviselőjük is van. Ezek a képviselők havonta fejenként mintegy nettó 1,6 millió forintot garantáltan megkeresnek, de általában ehhez még legalább ennyit megkapnak költségtérítésből és a napidíjból is. Az persze, hogy gerinces magyar ember módjára az általuk gyűlölt Unió pénzéről lemondjanak, eszükben sincs. Nagyjából ennyire hiteles a cigánysággal kapcsolatos politikájuk is.

– De nemcsak a munkanélküliség a cigányság nagy problémája, van itt más is.

– Persze, hogy van, de a gyökerek innen erednek. Az viszont kétségtelen, hogy az együttélés minimális normáinak betartatása mindenki számára kötelező, de a betartatása is, ami viszont az állam és az önkormányzatok kötelessége. Ez az itt élők teljesen jogos igénye. Pusztán karhatalmi erővel viszont semmit sem lehet megoldani, az egyedül járható út az oktatás fejlesztése (nem pedig leépítése, ahogyan azt Orbánék teszik), új munkahelyek teremtése, a segítő kéz nyújtása és az elvárások teljesítésének megkövetelése.

– És ezt a véleményt kellene markánsabban megjeleníteni az MSZP országos politikájában is?

– Ezt és sok minden mást. Például azt is, hogy aki tisztességesen dolgozik, de nem keres milliókat havonta, mint például a miniszterelnök szóvivője, szóval az is hozzájuthasson a több tízezer forintos havi támogatáshoz a gyereke után, hiszen ő az, aki igazából rászorul. Én magam legalábbis ezen vagyok, ilyen típusú dolgok erősítését szorgalmazom. Több helyről, nemcsak Miskolcról, Borsod-Abaúj-Zemplénből, más megyékből, a fővárosból is kaptam biztatásokat, vállaljak nagyobb szerepet az országos pártpolitikában, szükség van „a vidék hangjára", mondják sokan.

– Ön lenne „a vidék hangja"?

– Az biztos, hogy az általam képviselt álláspontot elég sok szocialista vallja magáénak a keleti, északkeleti országrészben, de Budapesten, és a Dunántúlon is egyre többen látják úgy, mint én. Mi, Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek naponta tapasztaljuk, hogy a jelenlegi kormányzati politika nem a megoldás felé visz, sőt, inkább újabb problémákat generál. Meggyőződésem, hogy véleményünket határozottabban kell képviselnünk, ha úgy tetszik, hangosabban kell kiabálnunk a vidék ügyében. Szükség van a pozitív diszkriminációkra a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben, másképpen nincs előrelepés, nincs béke.

– Kapóra jön tehát az MSZP tavaszi tisztújítása. Jelölték is valamilyen tisztségre?

– A jelölési folyamat most zajlik, tudtommal több helyen is szóba került a támogatásom, jelezték, szívesen látnának akár elnökhelyettesi, akár alelnöki tisztségben. Akárhogyan alakulnak is a dolgok, a lényeg nem változik: nemcsak a demokratikus értékeket kell védelmeznünk, nemcsak az egész országot érintő gazdaságpolitikai tévutat kell ostoroznunk, szükség van arra is, hogy a vidéken élő emberek érezzék, az MSZP tudja, ismeri a problémáikat, s a pártnak elképzelése is van arról, mit kellene tennie az érdekükben. El kellene érni például, hogy minden családban legalább egy ember dolgozzon. Ennek eredménye egy normalizáltabb, az együttélést is erősítő világ kialakulása, szemben a jelenleg tapasztalható szélsőségekkel, gyűlölettel.